A sportág nemzetközi története, eredmények, statisztikák >> Férfi világversenyek

1999-től napjainkig

1999. Budapest és Chieti

A 39. férfi és 19. női világbajnokságot egyidőben rendezték meg (Budapest, július 12-18.), a váltóversenyek nyitották a sort, és a nők voltak az első szereplők. A hat nap küzdelmeinek a Margitsziget adott otthont, és a sportág történetében először fordult elő, hogy 300 méter sugarú körön belül zajlott le minden szám küzdelme. A lövészetnek a teniszpályán felállított hatalmas sátor, a vívásnak a fedett uszoda medencéjének beborításával, és ott pástok lefektetésével elkészített alkalmi vívóterem, az úszásnak a nyitott uszoda, a lovaglásnak és a futásnak a Margitszigeti Atlétikai Centrum adott otthont. A viadalt óriási érdeklődés kísérte, a döntőknél például nem fértek be az emberek a 15 ezres stadionba.            

Nemcsak a nézőszámban, hanem a versenyzői létszámban is csúcsok dőltek meg: a férfiaknál 16 váltó, a hagyományos versenyen pedig 24 csapat és 111 versenyző indult. A váltót rajt-cél győzelemmel nyerte meg a Balogh Gábor, Hanzély Ákos, Sárfalvi Péter összetételű magyar válogatott, közel 200 ponttal az orosz előtt. A hagyományos versenyen – a magyar csapat megegyezett a váltóval, az egyéni induló Madaras Ádám volt – négy selejtezőcsoportból kellett kiharcolni a döntőbe jutást. Nem sikerült a továbblépés az atlantai olimpiai bajnok kazah Pariginnek, a mexikói de la Vegának, az újdonsült Eb-bronzérmes orosz Turkinnak, a francia Clercqnek, teljes csapattal csak a magyarok, a litvánok és a fehéroroszok lettek finalisták (mind a négy versenyzőjét csupán Magyarország delegálta a 32 közé). Egyéniben Balogh győzött (vívásban 1000 pont), aki izgalmas futásban előzte meg a cseh Capalinit, a bronzérmet az egész évben lábsérüléssel bajlódó, ezért csupán a vb-n szereplő orosz Szvatkovszkij szerezte meg. A csapatverseny aranyérme a magyar válogatotté lett. Futásban Malatek, Tiidemann és Sárfalvi között 1,26 másodpercet mutattak az órák, nyolcan lőttek legalább 180 kört, a leggyengébb úszóidő 2:20.44 (Tiidemann) volt.

A junior vb-n (Chieti, augusztus 3-8.) 76 induló, 14 csapat és 15 váltó szerepelt. A rendezés botrányos volt, az egyes helyszínek között a rekkenő hőségben 40-50 kilométereket utaztak a résztvevők. Egyéniben az orosz Turkin győzött, aki a felnőtt Eb-n bronzérmes volt és áprilisban a székesfehérvári junior Eb-t is megnyerte. Váltóban magyar, csapatban olasz siker született (a magyar csapat teljesítményét erősen befolyásolta Horváth lova, amellyel 734 pontot ért el). Néha úgy tűnt, mintha a pálya kissé lejtene a hazaiaknak.

A Vk-döntőben (Sydney, szeptember 25.) Sebastien Deleigne győzött, és ezzel olimpiai kvótát szerzett. Sárfalvi Péter 6., Madaras Ádám 11., Hanzély Ákos 18. lett a 32 induló közül.

2000. Sydney, Pesaro és Szófia

Az olimpia öttusaversenyét szeptember 30-án rendezték meg (nagyszerűen), a maximális két versenyzővel a magyarokon kívül az ukránok, az amerikaiak, a franciák és a mexikóiak szerepeltek. Mind az öt számnak az Olimpiai Park létesítményei adtak otthont, egymástól alig 500 m távolságban. A lovaglást és a futást a 15 ezer nézőt befogadó baseball-stadionban rendezték.

A lövészetre hajnali 6.45-től került sor, és a mezőny kb. 6-8 körrel lőtt saját átlaga alatt, a győztes Dovgal 186-ig jutott. A 24 versenyző közül 5 lőtt ezer pont alatt. A vívást Clergeau nyerte 1000 ponttal. Balogh az első 13 asszóból 11-et megnyert – a végén 14/9-cel zárt. A német Walther 2:00.71-gyel nyerte az úszást, Szvatkovszkij 1070-nel a lovaglást (4 versenyző kapott 0 pontot). A lovaglás előtt Balogh még 3. volt, 49 pontra az élen álló Seniortól – ám négy verőhibája miatt a futásnak a 4. helyen vágott neki, mögötte 7 ponttal következett Szvatkovszkij. A magyar és az orosz versenyző együtt futott, 800 m-rel a cél előtt az orosz ellépett Baloghtól, majd két egyéni vb-aranyához olimpiai elsőséget szerzett. Sárfalvi már tét nélküli futással 17., a futást egyébként Deleigne nyerte 9:10.69-cel (Zadnieprovskis 9:14, Felix 9:17).

A 40. férfi és 20. női világbajnokságot egyidőben rendezték meg (Pesaro, június 13-18.), a váltóversenyek nyitották a sort, és a nők voltak az első szereplők. A hat nap küzdelmeiből a lovaglást és a futást a tengerparton bonyolították le, az öt szám helyszíne közül egyedül az úszásé volt némileg távolabb, a többit tíz perc gyaloglással el lehetett érni. Különösen a lovaglás volt népszerű, a strandolók rendre megtöltötték a lelátókat.

Az utolsó olimpiai kvalifikáló versenyen – amelyen még 14 sydneyi hely várt gazdára – a mezőny meglepően nagy volt. A szabályok értelmében kvalifikációs versenyen az egyéniben a rendező kivételével országonként 3-3-an állhattak rajthoz, korábban 4-4 volt ez a szám. A férfiaknál így is 105-en indultak, a 15 váltóból 6-ban neveztek olyan versenyzőket, akik csak itt indultak – összesen 44 ország 132 öttusázója szerepelt.

A váltóversenyen bronzérmet szerzett a Kállai Ákos, Kovács Gergely, Madaras Ádám összetételű csapat – a lövészetben még 5., a záró futás előtt már 3. volt a trió. Az amerikaiak remek napot fogtak ki, nem lehetett őket megverni.

A hagyományos viadal selejtezőjében 4 csoportba osztották a versenyzőket. A vb-újonc Fülep Sándor, elsősorban gyenge vívása miatt, a 13. hellyel kiesett, Balogh Gábor és Sárfalvi Péter alkotta a magyar csapatot. Teljes csapattal csak az amerikaiak, a svédek és a lengyelek kerültek a fináléba. Kiesett az olimpiai bajnok Parigin, az olimpiai ezüstérmes Zenovka és az Eb-bronzérmes Turkin, az oroszoknak sem volt csapatuk.

A lövészetet Dovgal nyerte remek 191-gyel, alig volt ezer alatti lovasteljesítmény, de volt egy nulla pontos is (Danielsson). A vívás során Sárfalvi lába megsérült, és a futást kétezer méter után feladta. Balogh két másodperccel Zadnieprovskis előtt vágott neki a futásnak, ám 2700-nál robbantott a litván versenyző, és világbajnokként ért célba. Futásban Szvatkovszkij, Felix, Deleigne és Walther 5 másodpercen belül voltak. A csapatversenyben is amerikai siker született, a mieink Fülep kiesése és Sárfalvi sérülése miatt csak a 9. helyet szerezték meg.

A junior vb-n (Szófia, augusztus 22-27.) 68 induló, 16 csapat és 12 váltó szerepelt. A rendezés a bolgároktól megszokott gyenge színvonalú volt. Három orosz aranyérem született (a váltóra az oroszok az egész csapatot kicserélték), a magyarok Kertész Ádám és a váltó révén két bronzérmet szereztek, a csapat 5. lett – a csapattag Várbíró nem jutott a döntőbe. (Lovaglásban ketten nem érték el az 1000 pontot, a leggyengébb teljesítmény 922 pont volt.)

2001. Millfield és Budapest

A 41. férfi és 21. női világbajnokságot egyidőben rendezték meg (Millfield, július 16-22.), a váltóversenyek nyitották a sort, és mindig a nők voltak az első szereplők. A hat nap küzdelmeinek délnyugat Angliában Street városka Millfield elnevezésű iskolai központja adott otthont, a kitűnő létesítmények néhány perces gyaloglásra voltak egymástól. Az eseményt Fülöp herceg, az angol öttusa nagy támogatója nyitotta meg. A vb-t nem kísérte az 1999-es margitszigetihez hasonló hatalmas érdeklődés, de a női versenyekre – a várható hazai sikerek miatt – megteltek a lelátók.

A váltóversenyen a 16 csapat küzdelmét az első számtól vezetve a Fülep S., Horváth V., Kállai összetételű magyar válogatott nyerte meg, melynek a záró futás előtt majdnem 200 pont előnye volt a svédekkel szemben (lövészetben 270 kör, lovaglásban egy váltó sem ért el 1000 pontot). Érdekesség, hogy a litvánoknál nem szerepelt legjobbjuk, Zadnieprovskis, aki vb-címvédőként a hagyományos versenyre koncentrált. A 3 selejtezőcsoport 94 indulójából mind a négy magyar bejutott a döntőbe, kiesett viszont a sydneyi olimpia bronzérmese, Dovgal. A 21 csapatból mindössze 3 (magyar, litván, orosz) jutott teljes létszámmal a fináléba. A döntő gyakorlatilag két magyar versenyző, Balogh Gábor és Horváth Viktor párharca volt. Horváth nyerte a lövészetet (191 kör), Balogh a vívást Hantovval együtt (22 gy/9 v, 1000 pont). Az úszást ugyan Mojszejev nyerte (1:58.44), de összetettben Horváth, Balogh volt a sorrend, és a csapat is vezetett, bár Fülep ekkor a korábbiaknál gyengébben szerepelt.

A hagyományos módon rendezett lovaglásban sem 1100, sem nulla pontos teljesítmény nem volt.

A záró 3000 méternek Balogh 4 másodperc előnnyel vágott neki Horváth előtt, és taktikus futással győzött, s lett 1999 után ismét világbajnok.

A bronzérmes Hantov az első bolgár felnőtt vb-érmet szerezte meg. Magyar öttusázókkal korábban négyszer fordult elő, hogy a vb-dobogó első két fokát elfoglalták: 1953 – Benedek G. és Szondy, 1963 – Balczó és Török, 1970 – Kelemen és Balczó, 1989 – Fábián és Mizsér. Ki kell emelni az egyéni induló Sárfalvi Péter 3. helyet jelentő futását (Sergio Salazar és Tkacsuk mögött).

A junior vb-n (Budapest, július 30-augusztus 5.) 26 ország 68 versenyzője indult. A hagyományos verseny kettős orosz sikerrel zárult, ám a doppingvizsgálat eredményeként az UIPM kizárta az első helyen végző orosz Ivan Bobrisevet, és a 13. ukrán Mihail Jefremenkót. Ezzel a hagyományos csapatban első és a váltóban második helyen végzett orosz trió, valamint a hagyományos versenyen második és váltóban negyedik ukrán válogatott eredményét is törölték. A váltóban a győztes egyiptomiak sporttörténeti tettet vittek végbe: egyiptomi öttusázó világversenyen még soha, semmilyen korosztályban nem nyert érmet. Michal Michalik pedig a csehek első aranyérmét nyerte, csapatban a Horváth András, Halasi Zoltán, Kertész Ádám összeállítású válogatottunk győzött.

A Vk-döntőben (Moszkva, augusztus 13.) a 29 induló közül a litván Krungolcas volt a legjobb, Fülep 4., Horváth 6., Kovács 27. A lövészetet – csakúgy, mint a vb-n – Horváth nyerte (187), aki a lovaglás előtt még ezüstérmes helyen állt. A futásban csak a célfotó döntött Fülep javára Turkinnal szemben.

2002. San Francisco és Sydney

A 42. férfi és 22. női világbajnokságot egy időben rendezték meg (San Francisco, július 16-21.), a hagyományos versenyek nyitották, a váltók zárták a sort és mindig a nők voltak az első szereplők. A hat nap küzdelmeinek a San Franciscóhoz közeli Palo Alto település, azon belül a Stanford egyetem adott otthont. A pár perces sétával megközelíthető, impozáns létesítmények világbajnoksághoz méltóak voltak, a rendezés azonban nem. Kaliforniában még sosem rendeztek öttusaversenyt (az USA öttusaközpontja a Texasban lévő San Antonióban található), a mostanit azért vállalták, mert a város 2012-ben olimpiát szeretne rendezni és a vb egyfajta próba volt. Az eredményközlés akadozott, az eseményt nem reklámozták, a résztvevőkön és az ottani lelkes magyar kolónia tagjain kívül nem volt néző.

A hagyományos verseny 3 csoportos selejtezőjében 78-an indultak, mind a négy magyar sikeresen szerepelt (kiesett a tavalyi vb-bronzérmes bolgár Hantov). Mivel a 18 válogatott közül egyedül a magyar csapat jutott teljes létszámban a döntőbe, már a selejtező után világbajnok lett a Horváth, Balogh, Fülep összetételű együttes. (Ilyen eddig csak 1995-ben Bázelben fordult elő a Hanzély, Sárfalvi, Kálnoki Kis válogatottal.) A fináléban elsősorban az egyéni helyezésekért folyt a harc, és a remek lövészet – Horváth 187 kör, Balogh és Fülep 188 – után úgy tűnt, a mieink ott lesznek az élmezőnyben. (A legjobban Tiidemann célzott, 189 kör.) A vívásban azonban az egyéni induló Sárfalvi kivételével nem remekeltek – a számot az ukrán Jefremenko nyerte (1084 pont). A lovaglást Sárfalvi várta a legelőkelőbb helyen (8.), aztán a pálya felénél elszakadt a kengyelszíja és ezzel elbúcsúzott a jó helyezéstől. Még rosszabbul járt a litván Zadnieprovskis, aki vezető helyről esett vissza, mert leesett a lóról és nem tudott alapidőn belül végigmenni a pályán. (Négy 1200 pontos lovaglás volt.) A győzelmet – és ezzel az első cseh vb-aranyérmet – Sedlecky szerezte meg. Az őt követő svéd Johanssonról és a német Walterről elmondható, hogy olyan országoknak nyertek érmet, amelyek az utóbbi időben távol maradtak a dobogótól.

A 16 váltó versenyében a mieink a vártnál gyengébb lövészettel (271) kezdtek, ezt hihetetlenül gyenge vívás (62 győzelem/73 vereség) követte. A kilencedik helyről remek lovaglással sikerült előrébb lépni, végül hatodik lett a trió.

A junior vb-nek Sydney (szeptember 25-29.) adott otthont. A létesítmények kiválóak voltak, a rendezés azonban kritikán aluli. Az eredményközlés nagyon gyenge volt, a női csapatversenyben például csak egy nap késéssel tudták megtartani az eredményhirdetést. A fiúknál 16 ország 50 versenyzője (12-12 csapat és váltó) indult. Az egyéni döntőt 33 (!) fővel rendezték meg, mert engedélyezték egy olyan versenyző indulását, akit a selejtező után kizártak. A magyarok közül Marosi Ádám egyenletes teljesítménnyel szerzett bronzérmet, Lipták Róbert viszont nulla pontot lovagolt és ez megpecsételte a csapat sorsát. A váltó a gyenge vívás miatt nem tudott dobogóra állni.

2003.  Pesaro, Ustí nad Labem, Athén

A 43. férfi és 23. női  világbajnokságot egyidőben rendezték. Az Adriai-tenger partján lévő város 2000 után ismét olimpiai kvalifikáló vb-nek adott otthont, az egyéni  érmesek szereztek kvótát. Egyébként a legutóbbi vb óta az olaszok újítottak, a tengerparton felépítettek egy nyitott medencét, így a lovaglás és a futás mellett az úszást is a vízparton bonyolították le – a másik két szám helyszíne is a közelben volt. A vb a váltóversennyel kezdődött (a női, majd a férfi). A 16-os mezőnyben a magyar csapat (Balogh Gábor, Horváth Viktor, Kállai Ákos) megnyerte a lövészetet (272 kör), de csak egy körrel volt jobb a fehéroroszoknál. A hullámzó vívás (824 pont) és az úszás után a harmadik volt a trió, majd  öttusázóink szenzációs lovaglása eldöntötte a versenyt. Balaska Zsolt edző szerint a pálya nehézségét az okozta, hogy lehetetlen volt alapidőn belül teljesíteni. Versenyzőink az edzői megbeszélés után vállalták a kockázatot, és olyan vonalvezetést találtak ki, amely a lovasversenyek összevetéséhez hasonló, vagyis a hibátlan produkció mellett időre kell lovagolni. Öttusázóink megoldották a nem egyszerű feladatot, levágták a kanyarokat, nem tettek felesleges kitérőket, ezzel értékes pontokat mentettek meg – csak két akadályt vertek és alig lépték át az alapidőt. Fölényesen nyerték a számot – ezután a futás már formaság volt: 29 másodperccel vezettek a fehéroroszok előtt.

A hagyományos verseny selejtezője után biztossá vált a magyar csapat aranyérme, ugyanis csak innen került be mindhárom csapattag – sőt, az egyéni induló Fülep Sándor is – a fináléba. (1995-ben és 2002-ben is már a selejtező után biztossá vált a magyar arany). A döntőben, 180 kör fölött lőttek a magyarok (Fülep 186), ez összesen 13 versenyzőnek sikerült, a számot a kínai Qian Zhenhua nyerte (191). A vívásban a svéd Johansson remekelt, csak 6 veresége volt (1084 pont), viszont a magyarok szenvedtek a páston. Az úszást az orosz Mojszejev nyerte (1:56.22), lovaglásban két 1200 pontos teljesítmény volt. A futásban az olasz Valentini győzött (9:07.46), s ezzel a 10.-ről az 5.-re lépett előre. Az érmeken, csakúgy, mint tavaly, német, cseh és svéd versenyzők osztoztak, csak más leosztásban. A győzelmet – és ezzel az első német vb-aranyérmet –  a tavalyi bronzérmes Walther szerezte meg, a tavalyi második Johansson ismét ezüstérmet vehetett át. Sedleckynek jutott a bronz. A 21 résztvevő csapatverseny végeredmény: Magyarország, Németország, Csehország.

A 12. férfi és 11. női Európa-bajnokságot akárcsak 2002-ben, Ustí nad Labemben rendezték. A „duplázás” oka: az eredetileg házigazdának kijelölt Madridtól a nem megfelelő előkészületek miatt elvették a rendezés jogát, így lett ismét házigazda a cseh kisváros. Mielőtt megkezdődtek volna a küzdelmek, kongresszust tartott az európai szövetség – többek között azért, mert ezúttal nem az Eb nyitotta a kvalifikációs versenyek sorát, hanem a vb. Pesaróban már elkelt 3-3 kvóta, és előfordulhatott, hogy a vb-érmesek közül az Eb-n is dobogóra áll valaki. A kvalifikációs szabályok azonban ilyen esetre nem készültek fel. A kongresszuson Jan Novotny, az UIPM sportigazgatója úgy döntött: az olimpiai részvételi jog átszáll a következő helyezettre – vagyis pl. a bronzérmesről a 4. helyezettre. A férfiversenyen 68-an indultak, és 20-an érték el vagy szárnyalták túl a 180 körös határt, a legjobb az ukrán Budovszkij volt (189). A vívást a litván Krungolcas (972 pont), az úszást az orosz Mojszejev nyerte (2:01.99). A lovaglásban csak a fehérorosz Meliah tudott 1200 pontot szerezni.  A futást az olasz Valentini nyerte (9:04), aki a 9. helyről jött fel a másodikra. A kvótát szerzett érmesek: Krungolcas, Valentini, Meliah. A fináléba 3 ország került be teljes csapattal, az oroszok csupán 20 ponttal előzték meg a magyarokat, őket követték a csehek. A 15 váltó küzdelmében hallatlanul izgalmas, Eb-hez méltó futás után a magyar válogatott lett az aranyérmes.

A junior vb-n eredetileg a Lipták, Marosi, Halasi csapat indult volna, Kohár az egyéni induló. Ám Deák Ferenc kapitány az utolsó pillanatban Marosi helyett Kohárt nevezte csapatba, mert Marosi előző nap lázas volt, gyomorrontással bajlódott, nem lehetett tudni, mennyire gyengült le. Aztán Kohár kiesett - a másik három viszont döntőbe jutott. A hagyományos versenyen érem nélkül maradtak versenyzőink, a váltót megnyerte Halasi, Lipták és Marosi.

Az ifjúsági A-világbajnokságon Mexikóban fiú váltónk nyerő pozícióban, a futás előtt Kasza Róbert sérülése miatt visszalépett, így érem nélkül maradt a küldöttség.

A Világkupa-döntőnek szokatlan időpontban, decemberben adott otthont Athén, és ezúttal a férfiak kezdtek. Az úszást (nyitott medence), a lovaglást és a futást a 2004-es olimpia helyszínén rendezték. A mezőnyből 15-en lőttek 180  kört vagy afölött, köztük Balogh, Kállai és Horváth. A vívást az orosz Szabirhuzin nyerte 1000 ponttal, a mieink reményei a gyenge vívás miatt elszálltak. A győzelmet – és ezzel az első orosz férfikvótát – Szabirhuzin szerezte meg, a második helyezett Horbacz a lengyelek első kvótaszerzője. Balogh Gábor 8., Horváth Viktor 15., Kállai Ákos 17. A rendezés nem volt tökéletes, a versenyzőket már hajnalban a lőtérre szállították, ott pedig egy órát várakoztak tétlenül. A versenyhelyszíneken nem volt eredményközlés, az étkezési csomagokat nem a vívás idején osztották ki, így délutánig étlen-szomjan voltak a versenyzők. A verseny után az UIPM technikai bizottsága – benne Pécsi Gábor –, összegezte tapasztalatait és az észrevételeket írásban eljuttatta a görög rendezőknek.

2004, Athén, Moszkva, Albena, Darmstadt, Székesfehérvár

Az olimpia férfiversenyét augusztus 26-án rendezték meg. Míg Sydneyben csupán 24 fős volt a mezőny, Athénban már 32. Négy éve csak öt ország szerepelt a maximális két versenyzővel, ezúttal ez a szám tizenegyre nőtt: magyar, orosz, litván, cseh, amerikai, francia, olasz, mexikói, dél-koreai, német és lengyel. Mind az öt számnak a Gudi Olimpiai Központ adott otthont, ahol az úszást 2000, a vívást és a lövészetet 4500, a lovaglást és a futást 5000 férőhelyes létesítményben rendezték meg, melyek pár perces sétányira feküldtek egymástól. A verseny 9.30-kor kezdődött a lövészettel, és 17 óra után már bajnokot is avattak – és ez a  feszített program igencsak próbára tette a sportolókat, volt, hogy két szám között szusszanni sem volt idejük.

A lövészetet a fehérorosz Melih nyerte 186 körrel, a második egy kínai (!), Csian Csen-hua lett (185) – míg a magyarok mélyen tudásuk alatt teljesítettek, Kállai (179) a 14., Balogh (175) a 17. helyen állt. Az 1000 pontos határt csupán 8-an nem érték el. A végső győztes Mojszejev is annyit lőtt, mint Balogh, ám ő utána 1000 ponttal (22/9) megnyerte a vívást –  a mieink itt is gyengélkedtek, Kállai 888, Balogh 804 pont. Mojszejev szokásához híven az úszást is megnyerte (1:58.88/1376). A lovaglásban Kállai és Balogh is Dinót kapta, előbbi 1004, utóbbi 1172 ponttal jött le a pályáról. A veterán Jagorasvili is 1172 pontot gyűjtött, ám övé volt a kedvezőbb idő, így ő lett a szám győztese. A futás előtt Balogh hátránya 48 mp, Kállaié 1 perc 10 mp volt a vezető Mojszejevvel szemben. A futást Zadnieprovskis nyerte (9:31.46/1116) és ezzel fejött ezüstérmes helyre. A magyarok érem nélkül maradtak, ilyenre 24 éve nem volt példa olimpián.

A verseny rendezéséről, a látogatottságról mindenki felsőfokon beszélt, kivéve a versenyzőket, akik az idő szorítása miatt nem tudták az évek alatt begyakorolt és megszokott ritmusukban teljesíteni az olimpiát.

A 44. férfi és 24. női  világbajnokságot egyidőben rendezték Moszkvában, az 1980-as olimpiára épített, ám azóta felújított létesítményekben: az első három számot egy helyen, ám a lovaglásnak és a futásnak otthont adó Bitca-lovasbázisra már buszozni kellett, és a csúcsforgalomban ez nem mindig volt egyszerű.

Az utolsó olimpiai kvalifikáló viadal a nők selejtezőjével kezdődött, és a férfiváltó zárta a sort.

A férfiak selejtezőjében a 97 indulót 3 csoportba osztották – kiesett Horváth Viktor, aki jól lőtt (180) és jól úszott, ám a 748 pontos vívás megpecsételte a sorsát. Balogh Gábor és Kállai Ákos biztosan jutott a döntőbe, ám Horváth kiesése azt jelentette, hogy a csapat nem védhette meg világbajnoki címét, és megszakadt egy sorozat: 2001, 2002 és 2003 után nem a magyar trió állhatott a dobogó tetejére. A fináléban Kállai jól lőtt (184), jól is vívott (916), Balogh azonban tudása alatt teljesített (179, 860). A lovaglást már egyforma pontszámmal várták, Kállai hibátlanul, Balogh két akadályveréssel jött le a pályáról. A futás az utóbbi évek legizgalmasabb csatáját hozta. A kínai Csien Csen-hua 20 mp-es előnnyel vágott neki a 3000 méternek, és sokan azt hitték, megszületik az első kínai vb-arany. Csien Csen-hua az utolsó körben nem bírta az iramot, a stadionban futott utolsó 200 méteren Zadnieprovskis, Capalini és a dé-koreai Li Csun Huan többször váltotta egymást a vezető pozícióban. Öldöklő küzdelemben, óriási hajrával az ötödik helyen rajtoló Zadnieprovskis ért célba elsőként, Kállai 6., Balogh 11. lett. A csapatverseny első két helye a teljes létszámmal döntőbe jutott oroszok és csehek között dőlt el, a magyarok a 4. helyen végeztek. A váltóversenyen a Fülep Sándor, Horváth, Kállai trió 275 körrel megnyerte a lövészetet, és a hullámzó, 760 pontos vívás után az oroszokkal az élen állt. Az úszás után is őrizték dobogós helyüket (3.), ám a lovaglásban 7 akadályt vertek, míg mások alig hibáztak. A futás előtt a bronzérmes helyen álló amerikaiak is 22 másodperccel voltak előttük. A győzelmet az oroszok szerezték meg, akiknek ez az első váltó-vb aranyuk. A dél-koreaiakat az egyéni ezüstérmes Li Csun Huan hatalmas hajrával hozta fel a dobogó harmadik fokára, a magyar váltó 5. lett.

A 13. férfi és 12. női Európa-bajnokságot a versenyidény zsúfoltsága miatt szokatlan időben, az olimpia után, szeptember végén rendezték meg a bulgáriai üdülővárosban – a Fekete-tenger partján fekvő – Albenában, ahol az öt szám küzdelmeit egy száz méter sugarú körön belül bonyolították le. A lövészetnek és a vívásnak egy hatalmas sátor adott otthont, az úszásnak a legnagyobb helyi szálloda, a Dobrudzsa hotel 25 m-es medencéje, a lovaglást a szálló melletti parkban, míg a futást az egyes helyszínek között kijelölt útvonalon bonyolították le. Mivel a kevés induló miatt a nőknek nem rendeztek selejtezőt, a férfiak kvalifikációja nyitotta a sort. A magyar színeket fiatalok (is) képviselték – Kállai az Eb-vel egyidőben zajló katonai vb-n szerepelt, Balogh nem vállalta az indulást. Az 53 résztvevőből mind a négyen – Horváth Vikor, Fülep Sándor, Marosi Ádám és az egyéni induló Horváth András – bekerültek a döntőbe, ahova egyébként még az olimpiai bajnok Mojszejevvel felálló oroszok, a fehéroroszok, a litvánok és a csehek jutottak teljes csapattal. A finálé jó magyar lövészettel indult, de a vívás során Horváth Viktor megsérült és visszalépett. A kétfősre fogyatkozott csapatból Marosi jól vívott és lovagolt, és a második helyen ért célba. Később kiderült, hogy a bronzérmes pozícióba befutó orosz Szabirhuzinnal együtt pályát téveszett, így kizárták a futásból.

A balszerencsés hagyományos verseny után a váltó volt a gyógyír, ahol a Fülep és Marosi már Kállaival az oldalán rajt-cél győzelmet aratott (lövészet: 279 kör, vívás: 880, úszás: 2:50.82, lovaglás: 1120, futás: 13:04.38).

Az Eb-t megelőző darmstadti Vk-döntőben kettős litván siker született Krungolcas és Zadnieprovskis révén. A magyarok közül Kállai jól lőtt (181), megnyerte a vívást (1036), ám a fizikai számokban gyengébb volt, így az 5. helyen zárt, Horváth Viktor 8., Fülep S. 14. lett.

A székesfehérvári junior vb-n csupán Marosi Ádám – aki remek futással a 17. helyről jött fel a továbbjutást érő 9.-re – került a döntőbe. A junior vb-k 1965 óta íródó történetében, pontosabban amióta bevezették a selejtező-döntő rendszert, nem volt arra példa, hogy csak egy magyar jusson a fináléba. A döntőben kiemelkedett Kobrzeniecki 189 körös lövészete. Marosi 172-őt lőtt, majd a futásban a harmadik helyről rajtolva lett ezüstérmes. A megfiatalított magyar válogatott a váltóban sem tudott érmet szerezni, ötödik lett.

2005,  Varsó, Montepulciano, Uppsala

A 45. férfi és 25. női  világbajnokságot egyidőben rendezték Varsóban – az 1988-as női vb helyszínén. A lengyel fővárosban minden eddigi ”közelségi” csúcsot megdöntöttek: egy intézményen, a Testnevelési Fősikolán belül rendezték meg három szám küzdelmeit, a csarnok tőszomszédságában hatalmas udvaron pedig a lovaspályát alakították ki, illetve mellette a futóterepet.

A körülmények és a rendezés mintaszerű volt, az eredményközlés pedig a magyar Utczás István, Torbágyi Zoltán páros jóvoltából gyors és pontos. Nagy öröm volt látni, hogy ezen a világversenyen is visszaköszöntek az 1999-ben Budapesten bevezetett újítások. A férfiak mezőnyéből hiányzott a címvédő  Zadnieprovskis, aki a vb előtt motorozás közben kulcscsontját törte.

A selejtezőben a 86  indulót (20 csapat) 3 csoportba osztották. Mind a négy magyar versenyzőnek volt olyan száma, amelyben elmaradt tudásától: Kállai Ákos lövészetben (179), Balogh Gábor (776 pont) és az egyéni induló Horváth Viktor (744) vívásban volt gyenge, ám ők biztosan léptek tovább. A leggyengébben vívó (712) Fülep Sándor azonban kiesett, mert a futásban nem tudott a 15.helyről előrelépni. A csapatversenyben tehát 2004-hez hasonlóan megint nem lehettek vérmes reményeink.

A fináléban mindhárman 180 kör fölöttt lőttek, ám az egész mezőny jól lőtt. Egyedül a kínai Csien Csen-hua lépett meg a mezőnytől 191 körös eredménnyel. A páston a mieink ott folytatták, ahol a selejtezőben abbahagyták: Kállai kivételével nem találták magukat – Horváth 720, Balogh 664 –, de Kállai is többre képes 860 pontnál. A vívást is Csien Csen-hua nyerte (1028) a lengyel Stefanekkel holtversenyben, és két szám után fölényesen vezetett. A 25 méteres medencében az olimpiai bajnok Mojszejev volt a leggyorsabb (1:57.60), és az élen várta a lovaglást. Balogh és Horváth  1200,  Kállai 1144 ponttal jött le a pályáról, a kínai is a maximális pontot kapta (öt 1200-as produkció született) – így a futás előtt 180 pont, azaz 45 mp volt az előnye, amit már ő sem tudott elveszteni, pedig a futás a gyengéje (2004-ben is az első helyről rajtolt, és negyedik lett). A 3000 méter végére szinte meghalt, de maradt némi előnye, így sporttörténelmet írt a 26 éves versenyző: rajt-cél győzelemmel szerezte meg az első kínai aranyérmet. A magyarok közül csak Horváth fért az első tízbe. A futást egyébként az ukrán Szergej Kravcsenko nyerte (8:57.16), aki már a selejtezőben is remekelt: a 22. helyről  futott fel a döntőt érő 9.-re. A csapatverseny dobogóját a  három, teljes létszámmal döntőbe jutott válogatott, az orosz, a cseh és a német foglalta el, a magyar trió hatodik lett. A váltóversenyen a Fülep Sándor, Horváth, Kállai trió 280 körrel megnyerte a lövészetet, és a 832 pontos vívás után az élen állt. Az úszás után is őrizték dobogós helyüket (2.) az oroszok mögött 28 pont hátránnyal várták a lovaglást. A pálya hasonlított a 2003-ashoz, vagyis nehéz volt alapidőn belül teljesíteni. Ismét az volt a feladat, mint Pesaróban: akár verőhibák árán is, de rövidebb idő alatt célba érni. (Az oroszokat csak időtúllépésért 100 ponttal sújtották, plusz hibák). A mieink csak 8 pontot vesztettek az idő miatt, Kállai és Fülep 2-2 akadályt vert, Horváth nem hibázott, a váltó megnyerte a lovaglást. A futás előtt a csehekkel szemben 96 pont (24 mp), az oroszok előtt 128 pont (32) volt az előny. A trió utcahossznyi előnnyel szerezte vissza a tavaly elvesztett aranyérmet, amely egyben a magyar öttusasport 100. felnőttvilágbajnoki érme.

A 14. férfi és 13. női Európa-bajnokságot az olaszok nem a jól bevált öttusahelyszínen, Pesaróban rendezték meg, hanem hivatalosan Montepulcianóban, ám az igazi terep a szomszédos Chianciano Terme volt, ahol a felnőttek versenye előtt rendezték meg a junior Eb-t, utána pedig az ifjúsági B (háromtusa) Eb-t. A lebonyolítás túl nagy falatnak tűnt: már a junior Eb-n is sok volt az óvás, és a felnőttek versenye sem zajlott zökkenőmentesen. Különösen az okozott gondot, hogy az egyes helyszínek között sokat kellett buszozni a rekkenő hőségben, így  számok között nem volt idő  a pihenésre, ráadásul a buszok is gyakran eltévedtek. A férfiaknál válogatottunkban egyéni indulóként helyet kapott a 21 éves Marosi Ádám, aki előtte a junior Eb-n indult. (Horváth Viktor sérülés miatt nem szerepelhetett). A fiatal versenyzőnek még erős volt a mezőny, nem jutott a döntőbe. A fináléban Balogh Gábor és Fülep Sándor 183, Kállai Ákos viszont csak 179 kört ért el. A címvédő Krungolcas 191 körrel nagy lépést tett a győzelem felé. Az olimpiai bajnok Mojszejev ezúttal csak 177-ig jutott, ám a páston a győzelmet jelentő 1000 pontos eredménye, és a megnyert úszás (1:56.38) után összetettben már az élen állt – a mieink a középmezőnyben.A technikás lovaspályán Fülep csak időtúllépés miatt vesztett pontjaiból, Balogh 1200 pontot kapott, Kállai viszont kishitűen lovagolt (1088). Mojszejev is sokat hibázott, így a remek futó Krungolcas négy szám után biztos győztesnek tűnt – és meg is védte címét. A remek lovaglás után a magyar csapat 40 másodperccel vezetett az oroszok és 56-tal a fehéroroszok előtt. A montepulcianói óvárosban, az emelkedős, szűk sikátorokban kijelölt kockaköves futópálya igénybe vette a versenyzőket. A magyar trió aranyérmesként ért célba, 2002 után állhatott ismét a dobogó tetejére.  Egyéniben két versenyzőnk is tíz között végzett: Balogh 6., Fülep 8. lett. A váltó lövészetét a franciák nyerték (278 kör), a magyarok eredménye (268) lehetett volna jobb is – Balogh nem tudott tízest lőni. A nyitott sátorban rendezett vívást megnyerték a fiúk (844 pont), és összetettben feljöttek a harmadik helyre. (A franciák egyik emberét, Cédric Plát fekete lappal büntették, kizárták, mert vitatkozás közben meglökte a versenybírót –  vagyis a franciák nulla ponttal zárták ezt a számot.) A lovaglást a lengyelek mögött a második helyen várta a magyar váltó,  ám a futás előtt már első volt, 4 másodperccel a lengyelek, 9-cel az oroszok előtt. A lengyelek leszakadtak, de az oroszok feljöttek, volt, hogy az utolsó ember, Szabirhuzin meg is előzte  Baloghot – aki azonban az utolsó emelkedőn faképnél hagyta az oroszt, és váltónk megvédte címét.

Az augusztus végi, uppsalai Vk-döntőben Horváth Viktor ezüstérmes lett – először állhatott dobogóra –, Kállai Ákos kilncedikként ért célba. A győzelmet, akárrcsak 2004-ben, Krungolcas szerezte meg. A világbajnok Csien Csen-hua ezúttal is megnyerte a lövészetet (189), remekül vívott, ám a lovaglásban elszállt, így csupán 15. lett. A moszkvai junior-vb hagyományos versenye kettős magyar sikerrel ért véget: aranyérmes lett Marosi Ádám és rajt-cél győzelemmel a Marosi, Németh Róbert, Kasza Róbert összetételű csapat. Marosi teljessé tette éremgyűjteményét: a 2002-es bronz, és a tavalyi ezüstérem után megszerezte a legfényesebbet. Négy kiemelkedő számot teljesített, életében először megnyerte a vívást. A lovaglást elrontotta, így nagyot kellett futnia az ötödik helyről az aranyig. Marosi  Balogh Gábor 1996-os győzelme után szerzett újabb aranyat, a magyar csapatgyőzelemre “csak” 2001 óta kellett várni. A magyar fölényt a váltógyőzelem tette teljesség. A Marosi, Németh, Kasza trió a junior Eb-n már megérezte a győzelem ízét, de a vb-siker nehezebb volt. Akkor a trió megnyerte a lövészetet, a vívást és az úszást, és tetemes előnnyel várta a folytatást, a vb-n viszont részgyőzelem nélkül lett első. A futást egy mp előnnyel várták az ukránok és 15-tel a dél-koreaiak előtt – bár az ázsiaiak remekül futottak, a mieink megőrizték az első helyet. A váltóban szerzett aranyérmével Marosi a vb legeredményesebb versenyzője lett: mindhárom szám eredményhirdetésekor a dobogó tetejére állhatott. Erre a magyarok közül korábban csak Katona Ferenc volt képes 1990-ben.

2008, Peking, Budapest, Kairó, Caldas de Rainh

Az olimpia férfiversenyét augusztus 21-én, míg a nőkét 22-én rendezték meg. A vártnál gyengébb magyar szereplés miatt – versenyzőink az első átütő olimpiai siker, az 1952-es csapatgyőzelem óta csupán az 1956-os ötkarikás játékokról, majd Pekingből tértek haza érem nélkül - a hagyományoktól eltérve, az olimpián történteket itt összegezzük.

(Pécsi Gábor pekingi csapatvezetőnek az olimpiát értékelő III. Országos Edzői Konferencián – okt. 9. - elhangzott beszámolója felhasználásával)

Az olimpia öttusaversenyeit a Vívócsarnokban (lövészet és vívás, 6 000 néző befogadására alkalmas), a Jingtung uszodában (6 000), valamint az Olimpiai Sportközpont Stadionjában (lovaglás és futás, 40 000) rendezték meg.

A felkészülés hibátlanul sikerült. Az olimpia előtti közvetlen felkészülést Szöulban végeztük. Tettük ezt egyrészt az akklimatizálódás érdekében, másrészt azért, hogy elkerüljük az olimpiai falu forgatagát, és Szöulban az általunk szervezett táborban remek edzőpartnerekkel készülhettünk. Ma is úgy gondoljuk, hogy a 10 napos szöuli edzőtáborozás időtartamát jól eltaláltuk. A csapat csak két nappal a versenyeik előtt érkezett meg Pekingbe. Jó volt a hangulat, Horváth Viktor a vb-n elszenvedett lábsérüléséből, hála a gondos orvosi kezelésnek, teljesen felépült, a szöuli derékfájdalmai pedig, megint hála a gondos orvosi kezelésnek, a rajt pillanatára teljesen megszűntek. Első nap a férfiak, míg a másodikon a nők versenyét rendezték meg.

Először nézzük Gyenesei Leila teljesítményét, akitől azt vártuk, hogy a mezőny első felében végezzen. Eredményei: lövészet: 171 kör, vívás: 712 pont, úszás: 2:13.84 perc, lovaglás: 1172 pont, futás: 11:02.35 perc. Végül a 24. helyen zárta a versenyt 5260 ponttal, ami nem jó, de elfogadható eredmény, hiszen egy rövid öttusamúlttal rendelkező versenyzőről van szó.

A három rutinos versenyző, Balogh, Horváth és Vörös Zsuzsanna egyes versenyszámokban elért eredményét együtt elemezzük.

Lövészet: Balogh 179 kör. Az első 5 lövése nagyon gyengére sikerült, 6-ost is lőtt, ami tőle szokatlan. Talpra tudott állni. Bár 183 körüli eredményt vártunk tőle, de ezzel sem volt veszve semmi. Horváth 187 kör. 185 fölötti teljesítmény mindig remek tőle. Jó reményekkel állt neki a vívásnak. Vörös 182 kör. Nem rossz, Athénban is ennyivel kezdett, de nem szabad elfelejteni, hogy azóta a női mezőny nagyon megerősödött a lövészetben (is).

Vívás: Balogh 856 pont. Az első harmadban jól menetelt, később voltak törései, a vége felé belebonyolódott egy pengével kapcsolatos reklamációba. Ezzel annyit vesztett, hogy a lövészetbeli hátrányát nem tudta ledolgozni. Horváth 784 pont. Kevés. Egy éve a berlini vb-n 860 pontot vívott, ami nagyban hozzájárult a győzelméhez. Az egész vívószám alatt „fakó” volt, nem éreztünk mozgásán átütő erőt. Vörös 760 pont. Gyengén kezdett, aztán volt egy jó szériája, amikor mindnyájan abban bíztunk, hogy a régi Vörös Zsuzsa vív majd tovább – sajnos nem így történt.

Úszás: Balogh 2:07.32. 50 m-es medencében régen úszott ilyen jól, ám a mezőny úgy megerősödött, hogy sorra születtek a 2 perc körüli eredmények. Horváth 2:05.17. Fél másodperccel közelítette meg a legjobb úszóidejét. Vörös 2:16.96. Nem jó, de elfogadható eredmény.

Lovaglás: Itt külön kell tárgyalni a férfi és a női versenyt. A férfiak versenynapján végig zuhogott az eső, a lovas pálya talaja ettől nagyon mély lett. Már a pályabemutatón látszott, hogy az akadályok magassága meghaladja a nehezen lovagolható lovak képességeit. A mély, átázott talaj aztán tragikussá tette ezt a számot. Balogh és Horváth a mezőny legjobb lovasai közé tartoznak, így joggal bízhattunk abban, hogy egy jó lovas teljesítménnyel felzárkózhatnak az élmezőnyhöz. Sajnos, nem így történt, mind a ketten elemi hibát ejtettek, rosszul választották meg a két ugrás közötti ívet, ezért rossz távolságra érkeztek az akadályhoz. Mindkettőjük lova ezt megállással büntette, aminek lóról esés lett az eredménye. Ezzel elszálltak a jó helyezéshez fűzött reményeink. Nem vigasztalt bennünket az sem, hogy a mezőny nagy része náluk rosszabbul járt, sok volt a megállás, bukás, lóról esés. A szomorú az, hogy Barcelona és Sydney után a nem odavaló lóállomány miatt megint igen rossz kép alakult ki az öttusáról. Balogh 852 pont, Horváth 896, Vörös 1076.

A női versenynapra felszáradt a talaj, lejjebb vették az akadályokat, szabályellenesen 3 fordulót rendeztek, kihagyva ezzel a gyengébb képességű lovakat.

Vörös jó pályát ment, verőhibáiban a ló volt elsősorban a hibás, bár ő is fogott rossz távolságokat.

Futás: Balogh 10:15,01 perc, Horváth 9:33,95 perc, Vörös 11:04,30 perc.

Balogh a lovaglásban megsérült, bekötött lábbal állt rajthoz, de tisztességgel végigfutotta a távot. Horváth reménytelen pozícióban kiváló teljesítményt nyújtott, csak 3 mp-t kapott az éremért futó Zadnieprovskistól. Vöröst a rajt előtt nem sok dolog motiválta, aztán menet közben váltott, presztízscsatát vívott Gyeneseivel. Ez mindkettőjük futóteljesítményére jó hatással volt.

Összetettben Balogh Gábor 5008 ponttal a 26., Horváth Viktor 5268 ponttal a 19., míg Vörös Zsuzsanna 5300 ponttal a 20. helyen zárt. Egyiküktől sem erre számítottunk, biztosak voltunk, hogy a 3 éremesélyes versenyző közül legalább egy felkerül a dobogóra.

A pekingi mezőny Athénhoz képest nőtt: 36-36 férfi és nő indulhatott (országonként legfeljebb 2-2). A kvalifikációs időben 5 férfi (Horváth, Balogh, Tibolya Péter, Németh Róbert, Fülep Sándor), valamint 3 női (Vörös Zsuzsanna, Gyenesei Leila, Máthé Vivien) versenyzőnk szerzett kvótát.

A férfiaknál Athénban 11 ország szerepelt a maximális 2 fővel, Pekingben 14. A lövészetet a cseh Svoboda nyerte 191 körrel, a második – akárcsak Athénban – a házigazdák világbajnoka, Csien Csen-hua lett (189). A vívást – mint négy éve – ezúttal is az orosz Mojszejev nyerte (1024 pont), és mivel előtte jól lőtt (186), nagy lépést tett a végső siker felé. A medencében az egyiptomi Amro El-Geziry volt a leggyorsabb (1:55.86), a második brit Woodbridge is 2 percen belül ért célba. A lovaglásban nem volt 1200 pontos teljesítmény (!), a cseh Michalík 1172-vel volt a legjobb. Öten nem fejezték be a versenyt (DNF), közülük ketten 0 ponttal jöttek le a pályáról. A futást a lengyel Majewski nyerte (9:17.61) az oroszok budapesti világbajnoka, Frolov előtt (9:18.00).

A dobogó tetejére megvédve athéni címét, Andrej Mojszejev (29 éves) állhatott fel, aki a svéd Lars Hall után (1952, 1956) a második egyéni duplázó. Az ezüst-és a bronzérem két litván, Edvinas Krungolcas (35) és Andrejus Zadnieprovskis (34) nyakába került.

A nőknél 13 nemzet szerepelt 2 versenyzővel (Athénban 11). A lövészetet a svájci Schreiber nyerte (188) két 187-es lövő (a kanadai Pinette és a fehérorosz Szamuszevics) előtt. A páston a végső győztes német Schöneborn volt a legeredményesebb (1072), aki előtte 177-et lőtt. A medencében a 39 éves (!) amerikai Sheila Taormina ért célba a legjobb idővel (2:08.86), aki utána a lovaglást is megnyerte (1200) . A nőknél 3-an is 1200 pontot lovagoltak, 0 pontos teljesítmény nem volt. A futást Szamuszevics nyerte (10:04.46), a dobogóra a 6. helyről felfutó ukrán Terescsuk előtt (10:13.25). A sportág harmadik olimpiai bajnoka a német Lena Schöneborn (22) lett, a brit Heather Fell (26) és az ukrán Viktoria Terescsuk (26) állt még a dobogón.

 A 48. férfi vb-n (Budapest, május 29.-június 3.) a 3 csoportba osztott 103 induló közül mind a négy magyar versenyző: Balogh Gábor, Horváth Viktor, Marosi Ádám és az egyéni induló Fülep Sándor is biztosította helyét a döntőben, kiesett viszont a 2005-ös világbajnok kínai Csien Csen-hua, aki a záró számban hetedikként rajtolt, ám – gyenge futó lévén – többen is megelőzték.

A döntő (június 1.) hazai szempontból sosem látott szomorú (tragikus) eseményeket hozott. Miközben a magyar résztvevők elégedetten jöttek ki a lőállásokból, ugyanis az első szám még a vártnál is jobban sikerült – Fülep Sándor 190 körrel nyert, és a többiek is 180 kör fölött teljesítettek, (Balogh 185, az egyéni induló Marosi 183, Horváth 181) – a szervezőbizottságnak egy plusz tusával kellett megküzdenie. Éjszaka a Puskás Ferenc Stadion Szoborparkjában az ideiglenesen felépített medence altalajának egy része elmozdult, ezért a medence fala megsérült, és reggelre a víz elfolyt. A Pécsi Gábor vezette szervezőbizottság felhatalmazást kapott a nemzetközi szövetség elnökétől a helyzet megoldására. A bajban példás összefogással megmozdult mindenki a katasztrófavédelemtől a tűzoltóságon, a vízműveken keresztül az önkéntesekig. Ugrásra készen állt a BVSC uszoda, hogy ha nem sikerül helyrehozni a medencét, ott bonyolítják le az úszószámot. Közben a BKV diszpécserközpontja is készen állt arra, hogy ha úgy adódik, külön buszokkal szállítsák a résztvevőket és a nézőket a másik helyszínre. Erre végül nem került sor, de a számok sorrendjét meg kellett változtatni: a lovaglás lépett elő harmadik számmá, s mire az véget ért, elkészült a medence.

Ez volt a nap – a lövészet utáni – második nagy sikere, ugyanis a páston már nem remekeltek versenyzőink. Igaz, Horváth 900 pont fölé jutott (904), ám a többiekben benne maradt néhány találat: Fülep 760, Marosi 712. Balogh motiválatlanul, akarat és küzdés nélkül 11 győzelem mellé 24 vereséget szedett össze (664). A páston egyébként az ukrán Kirpulanszkij volt a legjobb (1024).

A 3. számmá előlépett lovaglásban a francia Berrou (1172) mellett Balogh is 1172 pontot ért el, egy akadályt vert -, de ez ekkor más kevés volt az érmes álmokhoz. Viszont a csapat eredménye miatt nagyon fontos volt. Ugyancsak egyszer hibázott Horváth (1168), két akadályt vert Fülep (1144), a vb-újonc Marosi pedig hármat (1112).

Az úszást ezúttal is Mojszejev nyerte (1:58.19), mögötte Marosi ért célba (1:58.73).

A szám végére elsötétült az ég, dörgött, villámlott… Mi jöhet még?

Az egyéni verseny aranyérmét már a futás rajtja előtt oda lehetett volna adni Ilja Frolovnak, az orosz ugyanis a mezőny legjobb futója – ezt bizonyította a tavalyi vb-n is. De mögötte ott volt 27 másodperccel Horváth Viktor, aki szintén jó futó – tehát az ezüstérem biztosnak tűnt. És csapatunk is második helyen várta a záró számot a remek futó oroszok mögött.

Elrajtolt a mezőny és Horváth Viktor még egy kört sem tett meg, látszott a mozgásán, hogy baj van. Húzta a lábát, alig bírt futni – sorra hagyták le a többiek. Ő futott volna hősiesen, hogy meglegyen a csapatérem, ám Pálvölgyi Miklós leparancsolta a pályáról. Viktor nem fejezte be a számot, így hiába szerepelt csupán három ország teljes csapattal a döntőben, a fehéroroszok is megelőztek minket, mert a kiesett csapattagjuk több pontot szerzett a selejtezőben, mint Horváth Viktor a döntőben.

A futást az olasz Benedetti nyerte (9:10.25), de az aranyérmet a 24 éves Frolov nyerte, valamint 23 (!) csapat közül az oroszok. A 6.-ként célba ért legjobb magyar, Fülep olimpiai kvótát szerzett.

A vb záró napján bronzérmet szerzett a Kasza Róbert, Marosi Ádám, Tibolya Péter összetételű magyar férfiváltó. A huszonéves versenyzők aranyérme a rutintalan lovagláson múlt, ugyanis a fiatal magyar csapat saját maga helyzetét nehezítette meg azzal, hogy amit az első három számban felépített, a lovaspályán lerombolta. Reggel a lövészetben a fehéroroszok céloztak a legjobban (278), a magyarok azt hozták, amit tudnak (273 kör/3. hely), aztán a páston szárnyaltak: egy emberként harcoltak a tusokért, és csupán három csapattól kaptak ki, és azok is minimális, 5:4-es vereségek voltak (920 pont/1. hely). A brit győzelmet hozó (2:43.19) úszás után (2:46.89/4. hely) már az élen várták a lovaglást, ahol aztán sokat hibáztak (1026/15. hely). A nagy vetélytársak viszont nem eleget. Érdekesség az amerikaiak (1184) és a brazilok (1174) jó teljesítménye.

A futásban sokáig tartották a második helyet a fehéroroszok mögött, de a papírformának megfelelően a két egyéni világbajnokkal felálló, a számot nyerő (12:53.50) litvánok is előttük végeztek. A fiatal csapatunk futásával (13:17.09/5. hely) bronzérmet szerzett, ami már csak azért is szép teljesítmény, mert Kaszának ez volt az első felnőtt világversenye, Marosi és Tibolya pedig csupán egy-egy Európa-bajnokságon szerepelt.

A kairói junior vb-n a versenyszámokat egy helyszínen, a kairói olimpiai stadionban illetve uszodában rendezték meg, remek körülmények között. A magyarok közül Demeter Bence és Szendrei Dániel döntős lett, Bíró Szabolcs azonban 160 körös lövészettel (fegyverhiba) kiesett. Csapatban így esélytelenek voltunk, az azonos összetételű váltó 7. lett – míg Demeter első vb-jén kiegyensúlyozott teljesítménnyel 14. lett. Szendrei megnyerte a vívást, hibátlanul lovagolt, ám 161 körös lövészetével csak a 19. lett.

A portugáliai Világkupa-döntőben (október 4-5.) Kasza Róbert lett az első, Marosi Ádám 5. helyezést ért el. A Vk-sorozat 1990 óta íródó történetében eddig 3 magyar férfi győztes volt: Hanzély Ákos 1992-ben és Martinek János 1993-ban, de akkor még más volt a lebonyolítás, mert az egész idényen átívelő Vk- pontverseny legjobbját hirdették győztesnek. Madaras Ádám 1996-ban már a mai szisztéma szerint lett a Vk-döntő győztese.