Kiemelkedő külföldi férfiak

Barroso, Manuel (1964), POR

10 világversenyen vett részt, a legjobb 20 versenyző közé négyszer tudott bekerülni, legjobb helyezése egy 13. hely 1991-ben, négyszer nyerte meg a futást. Tíz portugál bajnokságot nyert.

Bartu, Jan (1955) TCH

2 olimpián, valamint 5 felnőtt és 4 junior vb-n indult, eredményességével kimagaslott az 1976-os év. Az olimpián Peciak és Lednyev mögött bronz-, csapatban ezüstérmes, majd két hónappal később a junior vb-n Dobi Lajos mögött második (1974-ben szerzett még egy csapatbronzot). 5 csehszlovák bajnokságot nyert, apja (Karel) is neves öttusázó és jó edző volt. Jan előbb az USA-ban, majd Mexikóban edzősködött, 2000 óta Angliában dolgozik.

Bjurefelt, Tage (1919), SWE

1949-ben ő nyerte a sportág első világbajnokságát, csapatban is aranyérmet szerzett, ebben az évben ő volt a svéd bajnok is.

Bouzou, Joël (1955), FRA

1975-ben kezdett a junior vb-n és 1992-ben fejezte be sportpályafutását. 14 világversenyen indult, 1987-ben egyéni világbajnok, de csak háromszor került az első 6 közé. 1984-ben, 1985-ben, 1986-ban csapatban bronzérmes, négyszer volt francia bajnok.

1992-től az UIPM Technikai Bizottságának tagja, nemzetközi versenybíró, 1997 végén az UIPM főtitkára lett.

Burley, Michael (1953), USA

9 világversenyen indult, 1979-ben a bp-i vb-n világbajnok, 1975-ben ezüstérmes csapat tagja volt, egyéniben a 8-16. helyeken végzett, nagyszerű futó volt. Négyszer nyert amerikai bajnokságot.

Capalini, Libor (1973), CZE

Emlékezetes elkeseredett futása az egyéni aranyéremért az 1999-es vb-n, ami Balogh győ zelme miatt ezüst lett. 1998-ban a májusi bp-i versenyt viszont ő nyerte. 10 felnőtt, 3 junior vb-n, 7 Eb-n indult eddig, az 1998-as Eb-n ezüstérmes, váltóban bronzot nyert (1995-ben csapatban szerzett bronzot), 2002-ben egyéni Európa-bajnok, 2003-ban a vb-n és az Eb-n is szerzett egy-egy csapataranyat. A katonai vb-ken nyert egyéni, csapat- és váltó aranyérmet is. 3 Vk-döntőben indult.

Clercq, Frederic (1970), FRA

Eddig 8 felnőtt, 4 junior vb-n, 6 Eb-n indult. A junior vb-ken csapatban világbajnok, háromszor ezüst- vagy bronzérmes, az Eb-ken 1993-ben váltóezüst, 1998-ban Európa-bajnok csapatban és váltóban, egyéniben ötödik lett. A vb-ken váltóban, csapatban kétszer ezüst-, kétszer bronzérmes. 3 francia bajnokságot nyert, háromszor volt Vk-döntős.

Deleigne, Sebastien (1967), FRA

A franciák klasszisa kétszeres egyéni Európa- és világbajnok. 1990-ben indult először váltóban, 1992-ben tették először csapatba. 1993-ban egyéni bronz mellett váltóban ezüstérmes az Eb-n és a vb-n is. 1994-ben csapatban világbajnok, 1997-ben, 1998-ban egyéniben, közben 1995-ben és 1998-ban nyerte az Eb-ket. 3 olimpián, 11 vb-n, 6 Eb-n indult, szerzett a vb-ken 3 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet (az Eb-ken: 4, 4, 0). Sok versenyt nem nyert, de Párizson kívül azért győzött a mexikói magaslaton is, 10 Vk-döntőben szerepelt, 1999-ben első volt és nyert 4 francia bajnokságot.

Dyrssen, Gustaf (1891-1981), SWE

1920-ban olimpiai bajnok, 1924-ben ezüstérmes, párbajtőrben is hosszú ideig volt válogatott, 1934-ben a vívó Eb-n második, sok csapatérme van, 1936-ban olimpiai ezüstérmet szerzett.

Öttusában és párbajtőrben is nyert svéd bajnokságot.

1949-1960 között az UIPM elnöke volt.

Egnell, Claes (1916), SWE

Szerencsétlen időszakban versenyzett, 1941-1952 között 6 svéd bajnokságot nyert. 1948-ban a téli olimpián súlyosan megsérült és nem tudott indulni a londoni olimpián. 1952-ben az olimpiai ezüstérmes csapat tagjaként egyéniben a 11. helyen végzett.

Ferm, Björn (1944), SWE

1965-ben az első junior világbajnokságon egyéniben és csapatban is ezüstérmes.1967-ben egyéniben bronzérmes, ezt 1969-ben megismételte, egyszer csapatban is szerzett egy ezüstöt. Az 1968-as mexikói olimpia egyéni bajnoka, 1972-ben hatodik, 1968-ban megnyerte a katonai vb-t, négyszeres svéd bajnok.

Fox, Jeremy (1941), GBR

Az angolok kitűnő versenyzője 4 olimpián, 8 vb-n indult, 9 alkalommal végzett a legjobb 10 között, volt 4., 5., 6., egyszer bronzérmes is. Nagyszerű teljesítménnyel ő nyerte a müncheni olimpia futását és jött fel a 11. helyről a negyedikre. 1976-ban az olimpiai bajnokcsapat tagja. Nagy versenyeket nyert ugyan (London, Fontainebleau, Prága), de inkább az egyenletes jó átlag volt rá jellemző (2-6. hely). Budapestet nagyon szerette, versenyzett hosszú éveken át, de nem nyert.

11 angol bajnoki aranyat szerzett.

Az UNESCO Fair Play Bizottsága sportszerű pályafutását életműdíjjal ismerte el.

Grut, Wille (1914), SWE

Az 1948-as londoni olimpia bajnoka, megnyerte a lovaglást, a vívást, az úszást, 180 körrel ötödik a lövészetben, futásban pedig a nyolcadik helyen végzett, rajt-cél győzelmet aratott igen fölényesen.

Sok nagy nemzetközi versenyt nyert, az 1948-as téli olimpián ezüstérmet szerzett, ötszörös svéd bajnok.

1960-1984 között az UIPM főtitkára volt.

Gyerjugin, Ivan (1931-1999), URS

Mindössze kétszer indult világversenyen, 1956-ban az olimpiai bajnokcsapat tagja (9.), 1961-ben egyéni ezüstérmesként tagja a világbajnok csapatnak. Leánya, Irina kitűnő tornász volt a hetvenes években (rsg), nagyon sok versenyt nyert, akkoriban nem rendeztek még vb-ket, Irina férje Igor Blohin, a neves válogatott szovjet labdarúgó.

Hall, Lars (1927-1991), SWE

A második világháború utáni idők első nagy egyénisége, máig egyedülálló abban, hogy kétszer, 1952-ben és 1956-ban is egyéni olimpiai bajnokságot nyert. 1950-ben és 1951-ben egyéni világbajnok, 7 világversenyen összesen 9 érmet szerzett, ebből 8 az arany.

Ötször nyerte meg az úszást, csak egyszer nem került a legjobb 10 versenyző közé. Háromszor volt svéd bajnok.

Jagorasvili, Vahtang (1964), URS/GEO/USA

A tbiliszi születésű grúz testnevelő tanár sportágunk sokszínű egyénisége. 1984-ben, 1985-ben a junior vb-ken csapatban 2 arany-, egyéniben 1 arany- és 1 bronzérmet szerzett. 1986-ban elsőéves felnőttként 64 induló közül megnyerte a moszkvai Jóakarat Játékok öttusaversenyét. 1988-ban olimpiai bronzérmes, 1990-ben (még szovjet színekben) nyerte első vb-aranyát csapatban, 1989-ben egyéni Európa-bajnok (4 Eb-aranya van). 1991-1995 között nem versenyzett, mivel időközben az USA-ba költözött, 1996-ban az olimpián grúzként nem alkotott nagyot (20.), 1997-től már USA útlevéllel közlekedett. 1998-ban a mexikói vb-n egyéni ezüstérmet nyert, 2000-ben váltóarannyal búcsúzott a világversenyektől - hittük néhány évig, ám 2003-ban - 40. életévében járva - ismét elindult (egyéni 8.).

Nagy versenyeket nyert, Warendorf, San Antonio, Mexikó voltak a helyszínek, nyert német kupát, 2 szovjet és 3 amerikai bajnokságot, Bp-en háromszor második volt. Az UIPM Versenyzői Bizottságának tagja volt.

Kadlec, Milan (1958-2001), TCH

A tragikus körülmények között elhunyt csehszlovák öttusázó a 80-as években jelentősen kivette részét sportágunk nagy versenyeiből. IBV-k és junior vb-k után a moszkvai olimpián indult először felnőtt világversenyen és lett 8. Összesen 2 olimpián és 9 vb-n indult, nyolcszor bekerült a legjobb 10 közé. 1987-ben az Eb-n és a vb-n is egyéniben második, 1990-ben vb-bronzot szerzett, csapatban a bp-i (1989) vb-n végzett a harmadik helyen Petr Blazek és Tomas Fleissner társaságában.

Kitűnő futó volt, háromszor nyerte a futást a vb-ken, gyengéje legtöbbször a vívás volt, bár igaz az is, hogy a 3:40 perces időt csak megközelíteni tudta úszásban. Sok nagy versenyt nem nyert, de Prágán kívül Ruhpoldingban is győzött, Bp-en többször volt második, harmadik helyeket bőven szerzett. 7 csehszlovák bajnokságot is nyert.

Krungolcas, Edvinas (1973), LTU

2001-ben jó évet zárt: egyéni Eb-ezüstérmet szerzett, bejutott a Vk-döntőbe és azt megnyerte. 8-8 vb-n, Eb-n indult, az 1994-es junior vb-n csapatban és váltóban aranyérmes. A vb-ken és Eb-ken is 3-3 csapat vagy váltó ezüstérmet szerzett, hatszor szerepelt a legjobb 6 versenyző között, 1998-ban az Eb-n harmadik, 2000-ben Eb-csapataranyat nyert és győzött a budapesti Vk-n, 2003-ban egyéni Európa-bajnok.

Krungolcas 1 nyári és 3 téli litván ob-t nyert, hatszor volt döntős a Vk-ban.

Lednyev, Pavel (1943), URS

Amikor 1965-ben a lipcsei vb-n Novikov befejezte versenyzői pályafutását, mellette megjelent az akkor 22 éves Lednyev, mintegy folytatásként, bár ekkor 0 pontot lovagolt. A későbbiekben azonban ő is 4 olimpián indult és 7 vb-n. Ő is 19 érmet szerzett, mint Novikov, 8 aranyat, 6 ezüstöt, 5 bronzot. Ő is négyszer nyert egyéni világbajnokságot, négyszer állt az olimpiák egyéni dobogóján, de egyszer sem sikerült az aranyérem neki sem, három bronzérem mellett 1976-ban Peciak mögött volt ezüstérmes.

Sokszor járt Budapesten, egyike azoknak, akik kétszer is megnyerték a mi nagy versenyeinket (a másik Sztarosztyin, legutóbb Zadnieprovskis), kétszer volt szovjet bajnok is, sok nagy versenyt nyert, a világversenyeken vívóátlaga majdnem hajszálra 1000 pont, a vívásban négyszer győzött.

Nemzetközi versenybíró volt, az UIPM Technikai Bizottságának tagja volt 1993-tól 8 éven át.

Lilliehöök, Gösta (1884-1974), SWE

Az öttusasport első olimpiai bajnoka 1912-ben. Lovaglásban 4., vívásban és futásban 5., 192 kört lőtt, 6:05.8-at úszott, 27 ponttal lett első Asbrink (28) és de Laval (30) előtt.

Lindman, Bo (1899-1992), SWE

1924-ben olimpiai bajnokságot nyert, majd 1928-ban és 1932-ben is ezüstérmes, ritka bravúr. Gondja csak a lövészettel volt (1928-ban pl. 158 kört lőtt). Az 1948-ban alakult UIPM-nek ő volt az első titkára, egy év után azonban lemondott. Kétszer nyert svéd bajnokságot.

Macken, Peter (1938), AUS

Az ausztrál öttusázót azért említjük meg, mert ő az egyetlen, aki öt olimpián indult, részt vett 8 vb-n is, hétszer nem került be a legjobb 20 versenyző közé. 1964-ben egyéni 4., csapatban ötödik, 1965-ben egyéniben nyolcadik, hatszor nyert ausztrál bajnokságot.

Mannonen, Olavi (1930), FIN

1952-ben és 1956-ban is bronzérmet szerzett csapatban az olimpián, egyéniben 5. és ezüstérmes, egyéni ezüstöt nyert az 1955-ös vb-n is, háromszor volt finn bajnok.

Masala, Daniele (1955), ITA

1974-ben jelent meg először olasz öttusázó a junior vb-n, köztük volt Masala és negyedik lett. 1976-ban már az olimpián negyedik, majd kétszer a vb-ken is az. Ezután (1979) kibérli a dobogót, bronz- és ezüstérem után arany az 1982-es vb-n és az 1984-es olimpián is. 3 olimpián és 7 felnőtt vb-n indult, 4 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet szerzett. Háromszor nyerte a lövészetet, egyszer a vívást. Kilenc olasz bajnokságot nyert.

Sokat járt nálunk, nemcsak versenyeken, edzőtáborban is többször, nagy versenyeket nyert, de Budapesten nem sikerült neki.

Nemzetközi versenybíró.

Massullo, Carlo (1957), ITA

Masalával együtt állt az olimpiai dobogón (1984) és egyszer a vb-n is a győztes csapat tagjaként, 1986-ban ő nyerte az egyéni versenyt. 3 olimpián és 7 világbajnokságon indult, 3-3 arany- és ezüstérmet és 4 bronzot nyert. 1984-ben egyéniben bronzot, 1988-ban egyéniben és csapatban is ezüstérmet szerzett. Ő is kitűnő lövő volt, jól futott. Olasz bajnokságot nem tudott nyerni, Masala idejében ez nehéz volt. Nemzetközi versenybíró, 1997-től az olasz válogatott keret vezetője volt.

Michalik, Michal (1980), CZE

Már 4 felnőtt vb-n, 3 Eb-n indult, utolsó junior évében egyéni aranyat, és csapatezüstöt nyert, az Eb-n váltóban győzött. 2003-ban az Eb-n csapatbronzot szerzett, a vb-n a csapatbronz mellé egyéniben is harmadik, és ezzel a cseh öttusázók számára ő szerezte az első indulási jogot az athéni olimpiára.

Nieman, Robert (1947), USA

1979-ben megnyerte a bp-i világbajnokságot és csapatban is aranyérmes volt Mike Burley és John Fitzgerald társaságában, 1982-ben a vb-n 6. helyezett. Kétszer nyerte az USA bajnokságát, nemzetközi versenybíró.

Novikov, Igor (1929), URS

Az ötvenes-hatvanas években egyike volt a legnagyobbaknak. Indult 4 olimpián és 9 világbajnokságon, 19 érmet szerzett, 11 aranyat, 7 ezüstöt és 1 bronzot. Négyszeres szovjet bajnok is, ennyit csak ő nyert. Érdekes, hogy ezeken kívül sok nagyszerű helyezése mellett kevés versenyt nyert. 1953-ban az első magyar-szovjet válogatott versenyen például Benedek Gábor mögött második, egy év múlva ismét Budapesten Szalnyikov és Mészáros Antal mögött harmadik. Nálunk többször versenyzett, de nem győ zött egyszer sem.

A világversenyeken hatszor nyerte a vívást, kétszer a futást, de volt első úszásban és lövészetben is. Négyszer volt egyéni világbajnok, kétszer nyert csapataranyat az olimpiákon, de egyéiben csak egy ezüstöt sikerült szereznie, a vb-ken viszont a 4 egyéni arany mellé kétszer ezüst- és egyszer bronzérmet is nyert.

Volt nemzetközi versenybíró, 16 éven keresztül az UIPM elnökhelyettese, majd 1988-1992 között elnöke volt.

Onyiscsenko, Borisz (1937), URS

Elég későn, 1965-ben tűnt fel Stockholmban (4.), azután 30. életévében Jereván, Szófia és Frankfurt első helye után indították a vb-n, de úgy járt mind Lednyev: 0 pontot lovagolt. 1968-ban már 5. lett és egy nagyszerű sorozat kezdődött ezzel, hatszor állt fel egymás után a dobogóra egyéniben és csapatban is. 1971-ben egyéni világbajnok, 1972-ben csapatban olimpiai bajnok, egyéniben ezüstérmes. Közben nyert lovaglást, úszást, lövészetet, vívást többször, csak futást nem. És győzött Stockholmban, Berlinben, Minszkben, Warendorfban, nyert BEK-et. 1975-ben kihagyták a csapatból, de összeszedte magát és 1976-ban harmadszor nyerve szovjet bajnokságot mégiscsak indulhatott Montreálban – 39 évesen. Biztosra akart menni és súlyosan sértett a sportszerűség ellen. Erősen preparált párbajtőrét elvették, majd ki is zárták a versenyből.

Egy szép sportpályafutásnak adott a végén egy ellenszenves befejezést. Összegezésül 6 arany-, 4 ezüst-, 4 bronzérem mögé tett pont helyett egy másik írásjelet.

Parigin, Alex (1973), KAZ/AUS

Az 1995-ös vb-n 10., 1996-ban az olimpia egyéni aranyérme mellett a vb-n váltóban szerzett egy bronzot, 1997-ben hetedik. Azóta elköltözött Ausztráliába és évente indult vb-n (2000-ben még kazah volt), de sorra kiesett, egyszer sem került döntőbe, 2001-ben már ausztrálként indult, 2002-ben és 2003-ban is kiesett.

Peciak, Janusz (1949), POL

Nagyszerű versenyző volt, ám tudunk gyengén sikerült, illetve súlyosan rontott versenyeiről is. Az okok között legtöbbször a lovaglás szerepelt és nem csak a világversenyeken.

1969-ben, 1970-ben indult junior vb-ken, akkor még a lövészettel volt gondja, 156 kört, majd 172-t lőtt (ez is csak 516 pont). Első felnőtt versenye a müncheni olimpia volt, 174-et lőtt és a lövészet ezután már nem volt probléma. Az 1973-as vb-n lovagolt először 0 pontot, ezután 1976-1981 között a következő egyéni helyeket szerezte: 1, 1, 2, 2, 6, 1. – nagy sorozat, olimpiai bajnokság, 2 vb-arany. Közben szép számmal nyert nagy versenyeket, nem csak Varsóban és Zielona Gorában, hanem Várnában, Rómában, Lvovban, Londonban kétszer is.

De tudott négy lengyel bajnokság után (1974-1977) az 1978-as bajnokságon 11. is lenni és volt az UIPM világranglistáján 1981 elején 14.

1980-1983 között újra nyert négy bajnokságot, közben a római vb-n (1982) ismét 0-t lovagolt.

A 70-es évek végén egyszer Bp-en kizárták, mert a futópályát jelentősen elhagyta (levágott), az azonnal beadott óvást a versenybíróság elutasította, mivel 5 jól ismert edző (1-1 csehszlovák, német, szovjet, 2 magyar) egybehangzóan igazolta a pályaelhagyás tényét. Velünk, magyarokkal nem volt szerencséje, 1983-ban 18. lett, Bp-en nem tudott nyerni. A világbajnokságoktól 1985-ben Melbourne-ben búcsúzott, ahol 25. helyen végzett (778 pontot lovagolt).

3 olimpián, 9 vb-n indult, szerzett 6 arany- és 2 ezüstérmet. Nemzetközi versenybíró, több mint 10 éve az USA-ban él, edzőként dolgozik.

Phelps, Richard (1961), GBR

Nem kétséges, hogy ő a férfiak között világcsúcstartó, 6 junior vb-n, 4 olimpián, 16 vb-n és 8 Eb-n képviselte Nagy-Britanniát, még élete 42. évében is versenyzett. Junior vb-n volt ezüst- és bronzérmes, felnőtt vb-ken hatodik, kétszer ötödik, 1984-ben az olimpián negyedik, 1988-ban hatodik, csapatban bronzérmes. 1993-ban egyéni világbajnok, csapatban 1987-ben bronz-, 1994-ben ezüstérmet szerzett.

Sok nagy versenyt nem nyert, de azért első tudott lenni Aldershotban, Wiener Neustadtban, Milton Keynes-ben, Sydneyben és 13 angol bajnokságot is nyert.

Rasmusson, Svante (1955), SWE

3 olimpián, 5 vb-n indult a svéd klasszis, 1980-ban 4., csapatban bronzérmes, 1981-ben 4., 1983-ban 5., 1984-ben élete legnagyobb lehetősége – az olimpiai arany – mellett ment el. Pontosabban mellette ment el Masala és szerezte meg az aranyérmet. Rasmusson a cél előtti utolsó kanyarban elcsúszott és a néhány méterrel mögötte futó Masala otthagyta őt, rávert még 4 másodpercet és Rasmusson úgy járt, mint 12 évvel később Zenovka: ezüstérmes lett.

Négyszeres svéd bajnok, nemzetközi versenybíró.

Ruer, Christophe (1965), FRA

A francia versenyző 3 olimpián, 11 felnőtt, 1 junior vb-n és 6 Eb-n vett részt, 1988-ban 5., 1994-ben a világbajnok csapat tagja, egyéniben ezüstérmes. Váltóban, csapatban kétszer második, kétszer harmadik, 1998-ban az Eb-n csapataranyat szerzett. Háromszor nyerte meg a párizsi versenyt, de győzött Mexikóban, Aranjuezben is, hatszor volt Vk-döntős, négyszeres francia bajnok.

Saparnisz, Sztaszisz (1938), URS

Az 1969-es bp-i vb-n csapatban aranyérmes, egyéniben 7., kétszer szerzett csapatban ezüstöt, egyszer bronzot, 1967-ben egyéni ezüstöt nyert, győzött a mexikói előolimpián.

Ötször volt litván bajnok, később a litván szövetség elnöke.

Sedlecky, Michal (1979), CZE

A feltörekvő cseh öttusasport bizonyítékai: 1999-ben Capalini ezültérmes a budapesti vb-n, 2001-ben Michalik junior világbajnok, 2002-ben Sedlecky felnőtt világbajnok, vele a 11. ország iratkozott fel az egyéni aranyérmesek listájára.

2002-ben csapatban ezüst-, 2003-ban bronzérem a vb-n, 2002-ben győztek a katonai vb-n.

Skrzypaszek, Arkadiusz (1968), POL

25 évesen abbahagyta a versenyzést a lengyel öttusázó, 2 IBV-n, 3 junior vb-n indult (egyéni ezüstöt és bronzot szerzett), azután a 3. felnőtt vb-jén egyéni világbajnokságot, egy év múlva olimpiát nyert. Csapatban volt vb-bronzérmes és ezüstöt is szerzett, 1992-ben Dariusz Gozdziak és Maciej Czyzowicz társaságában az olimpián csapataranyat nyertek. Ez nem kevés, de többet nem nagyon lehet róla elmondani, 1991-ben lengyel bajnokságot nyert.

Smeljov, Vlagyimir (1946), URS

Lednyev és Onyiscsenko mellett volt a szovjet csapat tagja, a müncheni olimpiai bajnokcsapatban egyéni 5., majd 1973-ban, 1974-ben Lednyev mögött ezüstérmes, csapatban mindkétszer aranyérmes, 1975-ben 5., csapatban bronzérmes. Háromszor nyert szovjet bajnokságot.

Steinmann, Peter (1962), SUI

A svájci versenyző jelentősen kivette részét a nemzetközi öttusaéletből, 5 junior vb-n indult, igaz, egyszer sem került a legjobb 10 közé. Indult 3 olimpián, 11 vb-n, legjobb eredménye az 1991-es vb egyéni ezüstérme, 1994-ben a 4. helyen végzett, 1995-ben váltóban ezüstöt szerzett.

Igazán jól szerepelt viszont más versenyeken. Nem csak Bernben (kétszer), Wiener Neustadtban tudott nyerni, de győzött San Antonióban, Párizsban, Barcelonában, Münchenben, Warendorfban, háromszor nyerte meg a katonai vb-t (csapatban is van két aranya), Vk-döntőkben hatszor szerepelt, 1990-ben ő győzött.

11 svájci bajnokságot nyert.

Sztarosztyin, Anatolij (1960), URS

Négy junior vb-n egyéniben 2 arany-, 1-1 ezüst- és bronzérmet, csapatban 4 aranyat szerzett, 20 évesen kétszeres aranyérmes a moszkvai olimpián, 1983-ban egyéni világbajnok. 2 olimpián és 8 vb-n indult, 14 érme közül   7 arany-,   5 ezüst- és   2 bronz.

Nem alakult ki körülötte egy nagy csapat, öt győztes egységben egyszer sem szerepelt egy társa sem kétszer. 1986-ban sok más versenyzővel együtt az ő dopping-tesztje is pozitív volt, ez két és fél éves eltiltást eredményezett. 1989-ben a budapesti vb-n visszatért, 1990-ben szerzett még egy egyéni ezüstöt, a versenyzéstől a barcelonai olimpia negyedik helyével búcsúzott. 1990-ben ő nyerte meg a seattle-i Jóakarat Játékok öttusaversenyét.

Szvatkovszkij, Dmitrij (1971), URS/RUS

Az orosz versenyző 1991-ben a barcelonai junior vb-n indult először nagy versenyen és nyert két aranyérmet. Azóta 3 olimpián, 8 vb-n, 3 Eb-n vett részt és a világversenyeken 3 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet szerzett (Eb-ken 2-2 aranyat és bronzot). 1994-ben, 1995-ben egyéni világbajnok, 1997-ben Európa-bajnok, 2000-ben olimpiai bajnok, közben 1997-ben második, 1999-ben Bp-en harmadik úgy, hogy sérülései miatt egész évben nem versenyzett, csak a vb-n indult. Nagyszerű futó, nyert is futást a vb-ken, vívást kétszer is. Orosz bajnokságot nem nyert, Vk-döntőben hétszer szerepelt, négyszer győzött.

Taraszov, Alekszandr (1927), URS

Az első nagy szovjet generáció kitűnősége 1 olimpián, 3 vb-n indult mindössze. Az 1956-os olimpián egyéniben 8., csapatban aranyérmes, majd 3 éven át volt tagja a világbajnok csapatnak, 1957-ben egyéni ezüstérmes, 1958-ban, 1959-ben bronzérmes. Kétszer szovjet bajnok volt.

Tatarinov, Nyikolaj (1927), URS

1957-ben, 1958-ban és 1959-ben tagja volt a szovjet csapatnak, amely világbajnokságot nyert, egyéniben bronzérmet szerzett 1957-ben, volt 4. is, 1960-ban az olimpián csapatban ezüstérmes, egyéniben 6., 1958-ban szovjet bajnok. 

Thofelt, Sven (1904-1993), SWE

Az öttusa és a svéd sportélet egyik kimagasló egyénisége volt. 1928-ban olimpiai bajnokságot nyert, 1932-ben, 1936-ban negyedik helyen végzett, több nagy öttusaverseny győztese. Vívóként is hosszú ideig volt válogatott, 1936-ban az ezüst-, 1948-ban a bronzérmes párbajtőrcsapatnak tagja az olimpián, vb-ken, Eb-ken 8 ezüst-, vagy bronzérmet szerzett. Öttusában hatszor, párbajtőrben négyszer nyert svéd bajnokságot.

Az UIPM titkára (1949-1960), majd elnöke (1960-1988), de elnöke volt a svéd öttusa és vívó szövetségnek, a svéd olimpiai bizottságnak is, a NOB tagja.

Fia, Björn 19 évesen nyerte az első Bp-en rendezett világbajnokságot. Az UNESCO Fair Play Bizottsága sportszerű és eredményes versenyzői és vezetői életművét trófeával jutalmazta 1979-ben.

Tiberti, Gianluca (1967), ITA

2 olimpián, 4 felnőtt, 4 junior vb-n, 4 Eb-n indult,1988-ban csapatban ezüstérmes az olimpián, 1989-ben váltóban az Eb-n is második. 1990-ben egyéni világbajnok, csapatban második, váltóban harmadik. 1992-ben csapatban bronzérmes. A junior vb-ken is nyert 2 ezüstöt, 1990-ben olasz bajnok volt.

Tiidemann, Imre (1970), URS/EST

Az észt versenyző junior kora óta – megfelelő társak hiányában – csak egyéniben tud érmet szerezni. 3 olimpián, 10 felnőtt, 2 junior vb-n, 6 Eb-n vett részt. 1991-ben a junior vb-n csapatban aranyérmes, egyéniben 4. volt (van egy csapatezüstje is). Sokszor járt Bp-en, 1997-ben győzött is, máskor 2-6. helyeket szerzett. Az 1996-os olimpián 7., 2000-ben 4., ebben az évben győzött a szöuli kvalifikáló versenyen és egyéni Európa-bajnokságot nyert. Az 1999-es bp-i vb-n is 4. helyezett, 10 Vk-döntőben szerepelt, kétszer 3., háromszor 4. volt, nyert már 10 észt bajnokságot.

Toraldo, Cesare (1963), ITA

1 olimpián, 10 felnőtt, 3 junior vb-n és 2 Eb-n indult az olasz versenyző, 1986-ban a vb-n csapataranyat szerzett, kétszer volt ezüstérmes. 1995-ben egyéniben bronzérmes, az Eb-n váltóban Európa-bajnok, 1996-ban 8. az olimpián. 4 Vk-döntőben szerepelt, kétszer győzött, egyszer az összetettet is megnyerte, 4 olasz bajnokságot is nyert. 1997-től az UIPM versenyzői bizottságát vezette 4 évig.

Turkin, Alekszej (0979), RUS

Ifik és juniorok között szinte számolatlanul szerezte az érmeket, 12 aranyérme közt van ifi és junior egyéni aranya a vb-krők és Eb-kről is. A felnőttek között már van vb bronzérme, 2000-ben és 2003-ban az Eb-n csapataranyat nyert. 3 Vk döntőben indult már, 1999-ben 3. lett.

Zadnieprovskis, Andrejus (1974), LTU

A litván öttusázó apja, Viaceslavas Zadnieprovskis ugyancsak válogatott öttusázó volt a 70-es években, négyszeres litván bajnok. Az 1975-ös varsói verseny vége ez volt: Peciak, Maracskó, Zadnieprovskis, Szombathelyi, Pacelt, Kancsal.

Andrejus 3 junior vb-n indult, egyéni bronzérme mellett csapatban és váltóban aranyérmes volt. Eddig 2 olimpián, 9 vb-n, 5 Eb-n vett részt, 1997-ben harmadik, 2000-ben egyéni világbajnok, 2001-ben Európa-bajnok. Sokat versenyez, sokszor járt már nálunk is, többször edzőtáborozott Bp-en és Tatán is. Eredményességét a vívásban elért pontszáma nagymértékben befolyásolja, ha 900 pont körül tud vívni, nehéz megverni (világbajnoki címét 880 pontos vívással szerezte meg). Nyert versenyt Melbourne-ben, Warendorfban, Mexikóban, Darmstadtban, Bp-en (2001-ben és 2003-ban is), Vk-döntőben hétszer szerepelt, 1997-ben második volt, 2002-ben győzőtt, ezzel olimpiai kvótát szerzett. Nyert 2 nyári és 4 téli litván bajnokságot.

Zenovka, Eduard (1969), URS/RUS

Élete, sportpályafutása – regény.

Amikor 1987-ben az IBV-n bronzérmet szerzett, a két fizikai számban (úszás, futás) 2700 pont felett teljesített és Hanzélynak 150, Sárfalvinak 176 pontot adott. Akkor azt hittük, ha megtanulja a másik három számot – vagy abból legalább kettőt jól -, nem sokszor lehet majd megverni.

Egy évvel később az IBV-n ismét bronz-, a junior vb-n ezüstérmet szerzett, majd 1989-ben junior világbajnok lett. Ezután (1990) betették a felnőtt szovjet csapatba (bár még junior volt) és hihetetlen sorozat kezdődött. Azokban az években a lovaglás volt a befejező versenyszám és a helyzet négy szám után ez volt: 1. Zenovka 4576, 2. Sztarosztyin 4557, 3. Phelps 4418, 4. Kadlec 4392. 5, Mizsér és Tiberti 4341-4341 pont.

Zenovka 728 pontot lovagolt, 16. lett úgy, hogy az ezüstérmes Sztarosztyin és közte nem volt 100 pont (ez volt a legszorosabb végeredményt hozó vb, a 2. és 5. helyezett között csak 5 pont volt a különbség: 2. Sztarosztyin 5403, 3. Kadlec 5402, 4. Mizsér 5401. 5. Phelps 5398).

1991-ben négy szám után: 1. Zenovka 4509, 2. Madaras 4457, 3. Skrzypaszek 4414, 4. Steinmann 4408, 5. Bomprezzi 4378 pont.

Zenovka 868 pontot lovagolt és visszaesett az 5. helyre.

1992-ben négy szám után: 1. Zenovka 4625 (198 kört lőtt = 1240 pont), 2. Skrzypaszek 4519, 3. Mizsér 4454, 4. Sztarosztyin 4337 pont.

Zenovka 736 pontot lovagolt és bronzérmes lett Skrzypaszek és Mizsér mögött, Sztarosztyinnal szemben maradt még 14 pontja. A szabályok szerint ki kellett volna zárni, mivel egy bukás után fejvédő nélkül teljesített egy ugrást, de a versenybírók vajszívűek voltak.

A folytatás majdnem 4 évig váratott magára, mert az élet közbeszólt. 1993. február elején Zenovka és menyasszonya, Okszana Kosztyina (az 1992-es barcelonai rsg-vb ötszörös aranyérmese) karambolozott. Kosztyina meghalt, Zenovkát napokig életveszélyes állapotban kezelték az intenzív osztályon. „Nem sok esélyt adtam magamnak arra, hogy valaha is sportolóként jegyeznek még az életben. Az egyik vesémet kivették, több belső sérülést szenvedtem, szinte darabokból raktak össze. Miben bízhattam volna?…” – nyilatkozta Zenovka 1996 februárjában, amikor újra megjelent sporttársai között a bp-i versenyen (a döntőben a középmezőnyben végzett, a fizikai számokban még mindig ő volt a legjobb).

1996-ban az olimpián a hendikepes futás volt a befejező szám. Zenovka a 6. helyről rajtolt, de komoly esélye volt arra, hogy valamennyi előtte rajtolót befogja. A cél előtt kb. 100 m-rel még vezetett is, ám ekkorra minden ereje elhagyta, elesett és Parigin szinte elsétált mellette. Zenovka még így is megnyerte a futást, de csak ezüstérmes lett.

1997-ben 1100 pontot lovagolt, de csak 157 kört lőtt és így a 19. helyről még felfutott a 10. helyre.

1998-ban Mexikóban azonban a futás győztesétől 2:19 percet kapott, futás közben heten befogták, visszaesett a 30. helyre (164 kör, vívásban 820 pont).

1999-ben már nem indult egyéniben, egy váltóezüsttel búcsúzott.

Pályafutása így is eredményes volt: szerzett egyéni ezüst- és bronzérmet olimpián, csapatezüstje is van, a vb-ken kétszer volt aranyérmes csapatban, ezüst- és bronzérme is van, Eb-n is szerzett csapataranyat. A Vk-versenysorozatok végén kétszer volt második (1991, 1992).

De la Vega, Horacio (1975), MEX

A mexikói 3 junior vb-n nyert 2 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzérmet, 1995-ben egyéni világbajnok volt. 8 felnőtt vb-jén szerzett 1 váltóezüstöt, otthon 1998-ban csapatban világbajnok, egyéniben hetedik. 2000-ben megnyerte a bp-i versenyt, négyszer volt Vk-döntős.

Vetterli, Werner (1929), SUI

2 olimpián és 6 vb-n indult, 1954-ben Bp-en egyéniben és csapatban is ezüstérmes, 1955-ben csapatban bronzot szerzett, egyéniben 6., 1957-ben 10. Ötször nyerte meg a svájci bajnokságot.

Vilkko, Lauri (1925), FIN

1948-ban az olimpián 4., 1949-ben, 1951-ben egyéni ezüstérmes, 1950-ben bronzérmes, csapatban mindháromszor ezüstöt nyert, 1952-ben 7. az olimpián (196 körrel első lövészetben), csapatban bronzérmes. Kétszer nyert finn bajnokságot.

Walther, Eric (1975), GER

2 junior vb-n indult, váltóban nyert ezüstöt és bronzot. 2000-ben indult az olimpián, 5 felnőtt vb-n és 4 Eb-n vett részt eddig. 2001-ben az Eb-n 5., 2002-ben a vb-n már 3. (váltóaranyat is nyert), 2003-ban egyéni világbajnok, csapatban ezüstérmes. 3 Vk döntőn szerepelt, 2000-ben ezüstérmes volt.